Általános Értékesítési és Szállítási Feltételek (ÁSZF) 

A jelen Általános Szerződési Feltételek a  HUPOLKER Kft. (4032 Debrecen, Tarján u. 90.)  – továbbiakban: Szállító – értékesítéseit és  áruszállításait szabályozzák és a felek között  létrejövő valamennyi egyedi szállítási  jogviszony elválaszthatatlan részét képezik. A  Megrendelő jelen ÁSZF-ben foglaltakkal  ellentétes, attól eltérő egyéb kikötései  kizárólag a Szállító előzetes, esetenkénti  írásbeli elfogadó nyilatkozatával érvényesek. 

Jelen Általános Szerződés Feltételek  alkalmazása során „Megrendelő”, illetve „áru”  alatt az egyes szállítási szerződésekben  szereplő megrendelőt, mint másik szerződő  felet (természetes vagy jogi személyt), illetve  az értékesített terméket kell érteni. 

1./ A szállítási szerződés létrejötte, szállítási  határidő: a szállítási szerződés a „HUPOLKER Kft. – műtrágya megrendelőlap” szállító és  megrendelő által történő aláírásával jön létre.  

A Megrendelő a Szállító készrejelentését  (számlázását) követően nem jogosult elállni a  megrendelésétől. 

A szerződés fentiek szerint történő létrejöttét  követően a jogviszonyt a Megrendelő  egyoldalúan nem módosíthatja. Amennyiben a  Megrendelő a Szállító felé bármilyen jellegű  módosítási kérelmet terjeszt elő és azt a szállító elfogadja, ez esetben a Megrendelő a  Szállító irányába a szállítás tárgyát képező áru  vételárának 5%-áig terjedő szerződés  módosítási díj fizetésére köteles. A szerződés  módosítási díj a módosításból eredő esetleges  a szállító oldalán keletkező többletköltségeket  nem tartalmazza.  

A szállítás határideje a Szállító által a  megrendelés visszaigazolásában, vagy a  szállító ajánlatában megjelölt határidő, mint  nem fix határidő. A Szállító rész- és  előszállításra jogosult. 

Amennyiben a megrendelő a saját  érdekkörében felmerülő okból az árut a  szerződésben rögzített teljesítési időszakban  nem veszi át, úgy szállító jogosulttá válik a  megrendelő által a megrendelő érdekkörében  felmerülő okból át nem vett árut  haladéktalanul harmadik személy részére  értékesíteni akként, hogy az ebből eredő  többletköltségek megfizetésére a megrendelő  

a szállító erre vonatkozó számlája alapján  köteles.  

A Szállító szállítási késedelme esetén Szállító  póthatáridőt köteles kitűzni, melyet – amennyiben ezen póthatáridő nem haladja  meg a 30 napot, Megrendelő elfogad. Ha a  póthatáridő meghaladja a 30 napot, a  Megrendelő jogosult írásban elállni a  szerződéstől. 

Megrendelő tudomással bír arról, hogy a  Szállító az árut folyamatosan egyéb forrásból  szerzi be, mely a Szállító szerződés szerinti  teljesítéseit befolyásolhatják. Erre figyelemmel  a Szállító esetleges késedelmes teljesítés  esetére a Szállító a Megrendelő irányába  semmilyen kártérítési, vagy egyéb helytállásra  nem kötelezhető. 

A Szállító köteles a Megrendelőt a teljesítés  időpontjáról legalább 12 órával tervezett  megkezdése előtt értesíteni (készrejelentés). A  Szállító készrejelentése alapján a Megrendelő  köteles az árut átvenni, illetve ha a teljesítés  helye nem a Megrendelő telephelye, úgy  átvételére a teljesítési helyen a Szállító  készrejelentésében jelzett napon megjelenni  és az árut átvenni és a vételárat megfizetni.  Amennyiben a Megrendelő átvételi  kötelezettségének határidőben nem tesz  eleget, a Szállítónak jogában áll – saját  választása szerint – a határidőben átvenni  elmulasztott áru ellenértékét a határidő  lejártát követő nappal a Megrendelő felé  leszámlázni – raktározási díj felszámítása  mellett – vagy póthatáridő megjelölése nélkül  a szerződéstől elállni és az árut más  Megrendelő részére értékesíteni. A  Megrendelő ezen túlmenően köteles a  Szállítónak az átvétel elmulasztásával okozott  igazolt kára megtérítésére. 

Ugyanezen következmények állnak be,  amennyiben a felek megállapodása szerint az  árut a Megrendelő egy bizonyos időszakon  belül hívhatja le és lehívási kötelezettségének  nem vagy nem határidőben tesz eleget. 

2./ A teljesítés helye, ideje: A teljesítés ideje és helye – figyelemmel az 1. pontban  foglaltakra is – az a nap és hely, amelyen az  árut a Megrendelő a teljesítés helyén  igazoltan átvette.

A kárveszély átszállásának időpontja  megegyezik az áru teljesítés helyén történő  átvételének időpontjával, azzal, hogy  amennyiben a Megrendelő az áru átvételével  a Szállítónak fel nem róható okból  késedelembe esik, a Szállító által készre  jelentett áru átvételére kitűzött időponttól a  kárveszély a Megrendelőre száll át. 

3./ Vételár, fizetési feltételek: A megrendelt  áru vételára a Szállító és a megrendelő által  aláírt megrendelő lapon megjelölt teljes  vételár. Ezen vételár magában foglalja a  szállítási napon érvényes általános forgalmi  adót.  

A kapott engedmények, árujóváírások, stb. a  forgalmi adó (ÁFA) nélküli eladási árakból  kerülnek levonásra. A mellékköltségek, mint szállítási díjak, biztosítási díjak, vámok, stb.  Szállítót érintő emelkedései esetén Szállítónak  jogában áll megfelelő áremelést eszközölni a  Megrendelőnél, mely esetben a Megrendelő  az áremelési javaslat kézhezvételét követően  haladéktalanul, de nem később, mint 3 napon  belül írásban elállhat a szerződéstől. 

Az áru vételárának megfizetése főszabály  szerint a Szállító számlája alapján az átvétellel  egyidejű átutalással történik. Ettől eltérő  fizetés az egyedi szerződésben (megrendelő  lapon) kerül a felek által meghatározásra. 

A Szállító a Megrendelőtől a teljes vételár  pénzügyi fedezetének előzetes biztosítását  követelheti, ha a vételár időbeni megfizetése  veszélyeztetve van, különösen, ha: 

– a Megrendelőnek Szállítóval szembeni  kiegyenlítetlen tartozása van, 

– egy éven belül előfordult, hogy Megrendelő  esedékes tartozását pénzügyi fedezet  hiányában nem tudta kiegyenlíteni, 

– a Megrendelővel szemben csőd-, vagy  végelszámolási eljárás van folyamatban. Ilyen esetben a Megrendelő és a Szállító a  fizetési biztosítékokról külön megállapodásban  rendelkeznek, mely megállapodás létrejötte a  felek közötti szállítási szerződés érvényességi  feltétele. 

Fizetési késedelem esetén Szállító a  mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese  +8% éves késedelmi kamatot jogosult  felszámítani. A fizetések visszatartása a Szállító  által el nem ismert ellenkövetelések  vonatkozásában nem lehetséges, azaz a  Megrendelőt terhelő fizetési kötelezettség  

kompenzáció útján történő rendezése kizárt. A  Megrendelő követelésnek harmadik felek  számára történő engedményezése kizárólag a  Szállító előzetes írásbeli hozzájárulása esetén  lehetséges. 

Amennyiben a Szállító jogos igényének  érvényesítése érdekében ügyvédet, egyéb  közreműködőt, stb. vett igénybe, úgy a  Megrendelő köteles a Szállító ezzel  kapcsolatban keletkező összes költsége  megtérítésére. 

A Megrendelő fizetési késedelme esetén a  Szállító jogosult póthatáridő kitűzése nélkül a  szerződéstől Megrendelővel írásban közölten  elállni és az árukiadásokat leállítani, amíg a  Megrendelő a ki nem egyenlített vételárat  annak járulékaival (ügyleti kamat, késedelmi  kamat) együtt meg nem fizeti a Szállító  részére. Szállító elállása esetén a Megrendelő  kártérítésre, kártalanításra nem jogosult. 

Ha a Megrendelő fizetésképességét vagy  hitelképességét tekintve a szerződés  megkötését követően merül fel indokolt  kétség és a Megrendelő az erre vonatkozó  felszólítás ellenére sem hajlandó előre történő  fizetésre, vagy az őt terhelő megfelelő  biztosíték nyújtására, akkora a Szállító,  amennyiben ő még maga sem tejesített,  jogosult elállni a szerződéstől, az árut más  részére értékesíteni és igazolt kárának  megtérítését követelni a Megrendelőtől. 

A fizetés csak azt követően tekintetett  teljesítettnek, amikor az összeg a Szállító  valamely bankszámláján jóváírásra került. A  Szállító fenntartja a jogot arra, hogy a  fizetéseket a legrégebben esedékes  számlatételek és az azokkal kapcsolatos  késedelmi kamatok kiegyenlítésére használja. 

Amennyiben a Megrendelő részéről a  késedelmes fizetésre tekintettel már  költségek, kamatok merültek fel, a Szállító  jogosult arra, hogy a kifizetést először a  költségekbe, utána a kamatokba és utoljára a  szolgáltatásba számítsa be. 

4./ Tulajdonjog fenntartása: A Szállító az  árura vonatkozó tulajdonjogát mindaddig  fenntartja, amíg a Megrendelő az áru teljes  vételárát ki nem fizette, valamint a  szerződésből, illetve annak megszegéséből  fakadó valamennyi kötelezettségét (költséget) nem teljesítette. A Szállítónak jogában áll a  tulajdonjog fenntartással átadott árut póthatáridő kitűzése nélkül a Megrendelőtől  visszakövetelni, amennyiben az a Szállítóval  szemben fennálló kötelezettségei  teljesítésével késik. Ha az áru már nem  visszavehető (áru továbbadásra került,  felhasználásra került) a Szállítónak jogában áll  a forgalmi listáján szereplő, vagy egyéb  mezőgazdasági terméket a Megrendelőtől  beszámítás útján átvenni olyan mennyiségben,  amely a piaci ár figyelembe vételével értékben  fedezi követelését. Szállítónak jogában áll  fizetési engedményezést is elfogadni. a  Megrendelő köteles a Szállító tulajdonjog  fenntartással érintett áruját a gondos gazda  módjára kezelni, megóvva ezzel bármilyen  kártól, valamint értékvesztéstől. A  Megrendelő nem jogosult a tulajdonjog  fenntartással átvett áru elzálogosítására,  biztosítékjellegű tulajdon átruházására, vagy  egyéb megterhelésre. Továbbértékesítés  esetén a Megrendelő köteles a tulajdonjog  átszállását – a jelen szabályoknak megfelelő – az áru saját vevője általi teljes kifizetésétől  függővé tenni. Megrendelő ezennel, előre a  Szállítóra engedményezi a tulajdonjog  fenntartással továbbértékesített áru  továbbértékesítéséből eredő valamennyi  igényét az összes járulékos és biztosítéki joggal  együtt a Megrendelőnek a Szállító felé  fennálló minden tartozása erejéig. A  Megrendelő haladéktalanul köteles írásban  tájékoztatni a Szállítót, amennyiben a Szállító  igénye a számára engedményezett  követelésekkel vagy a tulajdonjog  fenntartással átadott áruval kapcsolatosan  bekövetkező bármely veszélyeztető  eseményről és egyben a Megrendelő tőle  telhető minden intézkedést köteles megtenni  ennek elhárítására. 

5./ Mennyiségi és minőségi átvétel: Az áru  minőségi és mennyiségi átvétele az egyedi  szerződésben megállapodott teljesítési napon  és helyen történik a teljesítést igazoló  okmányok aláírásával egyidejűleg.  Amennyiben az egyedi szerződés alapján a  teljesítés helye a Megrendelő telephelye, úgy  az az áru mennyiségi és minőségi átvételének  is a helye. 

Amennyiben a Megrendelő saját vagy bérelt  fuvareszközével viszi el az árut a Szállítótól,  úgy az áru mennyiségi és minőség átvételének  a helye a Szállító telephelye. Ez esetben a Megrendelő a zsákos kiszerelésű áruk  esetében ellenőrző mérésre igényt tarthat. Megrendelő vállalja, hogy az árut annak a  fuvarozótól való átvételkor megvizsgálja és  annak felismerhető esetleges mennyiségi  és/vagy minőségi hibáit vagy a teljesítést  igazoló okmányon, vagy az átvételkor felvett  jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a  Szállító vagy a Szállító megbízásából  fuvarozást végző képviselőjével aláíratja, és  három munkanapon belül írásban eljuttatja a  Szállítónak. A Megrendelő az áru átvételekor  felismerhető mennyiségi, vagy minőségi hiba  miatti kifogását az átvételtől számított 3  munkanapon belül köteles írásban a  Szállítónak bejelenteni, mellékelve az azt  alátámasztó dokumentumokat. Nem minősül  a Szállító hibás teljesítésének az áru 2  ezreléket meg nem haladó mennyiségi hiánya. Az átvételkor nem látható minőségi hibákat az  arra vonatkozó bizonyítékokkal együtt  (átadás-átvételi jegyzőkönyv, stb.) a  Megrendelő a Szállítóval haladéktalanul, de  legkésőbb az árunak a rendeltetési helyre való  érkezésétől számított 15 napon belül írásban  köteles közölni. A kifogás érvényesítésével  együtt – a Szállító ilyen irányú igénye esetén – a Megrendelő köteles az általa állítottan hibás  áru mintapéldányt, valamint a megfelelő  bizonylatokat rendelkezésre bocsátani. A  késedelmes bejelentésből eredő károkért a  Szállítót felelősség nem terheli. A Megrendelő  az általa minőségileg megkifogásolt árut  felhasználni nem jogosult, a felhasználásból  eredő károkért a Szállító felelősséget nem  vállal. 

A Megrendelő az általa kifogásolt árukat, a  kért mintát kivéve, a Szállító előzetes írásos  beleegyezése nélkül nem jogosult  visszaküldeni, ellenkező esetben a  Megrendelő a Szállító ebből eredő valamennyi  kárát, illetve költségét köteles megtéríteni. A  visszaküldött áru átvétele és/vagy a  bejelentett hiba vizsgálatának megkezdése  nem jelenti a Megrendelő igényének Szállító  által történő elismerését. 

Amennyiben a Megrendelő a Szállító által  leszámlázott és a Megrendelő által kifizetett  terméket, vagy annak egy részét a  Megrendelő megjelölt határidőben, illetve a  Szállító elvitelre felszólító értesítése ellenére  az értesítéstől számított négy (4) hónapon belül nem szállítja el, úgy a Szállító jogosult – a  tárolási véghatáridőre történő felhívást  tartalmazó ajánlott levél kiküldését követő 10.  napon – a terméket fellelt készletként  bevételezni és azzal szabadon rendelkezni. A  Megrendelő tudomásul veszi, hogy ez utóbbi  esetben semmilyen jogcímen térítés, vagy  kompenzálás nem illeti meg. 

6./ Szavatosság, felelősség: A Szállító  szavatolja, hogy az áru a lejárati időn belül  mindenben megfelel az egyedi szerződésben  meghatározott specifikációnak. A szavatosság  nem vonatkozik az áru olyan hibáira,  hiányosságaira, amelyek az átvételt követően  (különösen a nem megfelelő tárolásból,  rendeltetésellenes használatból stb. eredően)  keletkeztek. 

A szabályszerűen érvényesített és jogos  kifogás esetén a Szállító saját döntése szerint – a Megrendelő érdekeinek méltányos  figyelembevétele mellett – árengedményt  nyújt, vagy pótszállítást (cserét) eszközöl,  illetve az árut a vételár megtérítése mellett  visszaveszi. 

Egyéb bármilyen jellegű – különösképpen a  közvetlen kár, vagy kárkövetkezmény  megtérítésére vonatkozó – igény a Szállítóval  szemben – a jogszabály eltérő rendelkezése  hiányában – kizárt. Ez a kizárás magában  foglalja különösen a termékfelelősségből  adódó igényeket, beleértve a visszkereseti  igényeket is. A Szállító jogilag nem kizárható  helytállásának mértéke – a jogszabály eltérő  rendelkezése hiányában – az érintett áru  vételára értékére korlátozódik. 

A Megrendelő a Szállító szavatosságának ezen  korlátozását köteles tovább érvényesíteni  ügyfeleinek és köteleznie kell őket a  végfelhasználóig történő tovább érvényesítésére oly módon hogy a Szállító  ezen felelősség-korlázásának érvényesítésére  a végfelhasználóig biztosítva legyen. 

Az áru egy meghatározott célra vagy  meghatározott módon való  alkalmazhatóságának kockázata – a Szállító  külön ilyen irányú írásos vállalásának  hiányában – a Megrendelőt terheli. Az ilyen  vállalás fennállása esetén az abból erdő  igények érvényesítésére az 5.) pontban  foglaltak érvényesek. 

Az olyan áruk tekintetében, amelyek a felek  megállapodásának megfelelően a standard minőség alatti minőségűek, a Megrendelő  semmilyen minőségi igénnyel nem élhet.  Egyébként is a Szállító az 5-6.) pontokban  foglaltakon túlmenően felelősségét kizárja. 

7./ Tárolás: A Szállító erre irányuló  megrendelés esetén vállalja a megrendelt  és/vagy kifizetett áruk saját telephelyén  történő tárolását, a megrendelés  visszaigazolásában feltűntetett ideig és  tárolási díj ellenében. A tárolt áruk azok  elszállításáig a Szállító telephelyén idegen  készletként kerülne megőrzésre. 

8./ Vis maior: Vis maior események, melyek a  Szállítót, vagy bármely beszállítóját érintenek,  feljogosítják a Szállítót arra, hogy a szállítást az  akadályoztatás idejére és egy méltányos  intézkedési idő erejéig elhalassza, vagy  kihatásának megfelelően a szerződéstől  részben vagy egészben bármilyen  kártérítési/kártalanítási teher nélkül elálljon. Vis maior esetnek számít, de nem kizárólag  erre korlátozódik: természeti katasztrófák (pl.:  földrengés, villámcsapás, fagy, köd, vihar,  áradások minden kihatása, továbbá háború,  törvény-, illetve hatósági beavatkozások,  lefoglalás, szállítmányozási zavarok, ki-, be- és  átszállítási tilalmak, nemzetközi fizetési  korlátozások alapanyag- és energia-kiesés,  valamint üzemzavarok, mint pld.: géptörés,  robbanás, tűz, sztrájk, szabotázs,  munkáskizárások, ezen felül minden esemény,  amit csak aránytalan költségekkel és  gazdaságilag nem felvállalható eszközökkel  lehetne megakadályozni. 

9./ Védjegyek és ipari mintavédelem: A  Szállító által leszállított áruk általában véd-,  illetve cégjeggyel ellátottak. Tovább eladásuk  esetén a Megrendelő köteles azokat a  bejegyzett védjeggyel, eredeti csomagolásban  felbontatlan állapotában eladni. Ha ilyen  árukat a Szállító beleegyezésével áttöltenek,  további feldolgozáson esnek keresztül, egyéb  termékekkel kevernek, stb. ezt követően a  fenti jegyeket a Szállító előzetes írásbeli  beleegyezésével lehet csak felhasználni. 

10./ Részbeni érvénytelenség: Amennyiben a  jelen eladási- és szállítási feltételek  meghatározásai érvénytelenek vagy  kivitelezhetetlenné vállnak, a többi feltétel  érvényességét ez nem érinti. A hatálytalan  vagy nem teljesítő feltételeket inkább olyan  hatályos és kivitelezhető meghatározásokkal kell helyettesíteni, amelyek az eredeti  hatálytalan vagy nem teljesíthető  feltételekhez jogi vagy gazdasági  vonatkozásban a lehető legközelebb állnak. 

11./ Incoterms: A felek ellenkező  megállapodásának hiányában az érintett  szerződéses feltételek értelmezése az  Incoterms szabály (a Nemzetközi Kereskedelmi  Kamara kiadásában, Párizs 1953) mindenkori  legutolsó hatályos meghatározásai  érvényesek. 

12./ Alkalmazandó jog, bírósági illetékesség, törvényi előírások: A szerződés a magyar  jogszabályok hatálya alá tartozik. Jelen  szerződésben nem szabályozott kérdésekben a  Polgári Törvénykönyv rendelkezései az  irányadók. Az áruk felhasználásánál és/vagy  újraértékesítésénél a Megrendelő felel az összes vonatkozó törvényi és hatósági előírás  betartásáért. 

Szerződő felek a szerződés értelmezésével,  vagy teljesítésével összefüggésben felmerült  jogvitáik rendezésében kötelesek elsősorban  egyeztetés útján megkísérelni. Amennyiben az  egyeztetés eredménytelennek bizonyul úgy  felek a Szállító székhelye szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kizárólagos  illetékességét kötik ki. 

13./ Felek rögzítik, hogy nyilatkozataikat  kizárólag írásbeli formában (ezen belül postai  levél, e-mail) tekintik joghatályosnak és  érvényesnek, az egyéb úton közölt  nyilatkozatokhoz joghatály nem fűződik, az  kötelező erővel nem bír.